A "Magyar Tempe" nyomában...

Hámor

Hámor

Mitől Lilla (Lila) egy Erzsébet?

Avagy egy koronázatlan királyné nyomában

2021. július 26. - SuTóth

 

ezgif_com-gif-maker_1_gif333.gif

Vay Erzsébet, "Lilla"

Az egykori hámori nyaralótelep, a mai Lillafüred elnevezésének körülményei sokak számára napjainkig is bizonytalanok, hiszen hosszú ideig több elbeszélés élt a köztudatban egymással párhuzamosan. A századelőn számos, ma már gyenge lábakon álló sztori volt olvasható az egyes orgánumok hasábjain arról, hogyan lett volna az akkori „Lilla Füred” „Bethlen Füred”, s miután mégiscsak Lillafüred lett e nyaralótelep becsületes neve, azt a közvélemény Bethlen hitveséhez kötötte:

A régi nyaralótelep 1892. gróf Bethlen András, akkori földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére keletkezett és feleségéről, Vay Lilla bárónőről nevezték el." – írja hibásan a Bükk c. kiadvány, de az 1973-ban kiadott Magyar Nyelvőr, és a 2004-ben (!) megjelent Földgömb című újság is.

A fenti megalapozatlan információt sok orgánum emelte át és közölte éveken keresztül minden kritikát vagy korrekciót nélkülözve. Így azt mondható, hogy valóban szerencsés fordulat lesz, amikor is özv. Szalay Pálné reagál a Magyarország egy 1974-es szá­mában megjelenő "Bor a bunker­ban" című, a Palotaszállóról szóló hírhedt cikkre, továbbá 1995-ben Dr. Bölöny József tanulmányával „tiszta vizet önt a pohárba”, vagyis tisztázza az elnevezés körüli félreértéseket. Mindazonáltal ma, bizonyos újabb források birtokában ismét érdemes átgondolnunk: vajon korunkban is megállja-e helyét az eddigi legbiztosabb fejtegetés? Mielőtt válaszolnánk, térjünk vissza a történetünk elejére!

Bethlen Füred vagy Lilla Füred?

1893 - "Lilla Füred"

A hámori nyaralótelep elnevezésére irányuló első kezdeményezés 1892. július 4-én történt,  amikor is az ügy érdekében Soltész Nagy Albert és Kubacska István, Kőrösy István fő erdésszel Budapestre utaznak, hogy a hámori villatulajdonosok nevében is gróf Bethlen András miniszternél tisztelegjenek. Soltész Nagy Albert köszönetét fejezte ki a miniszter eddigi működéséért, és kegyes pártfogását kérte a jövőre nézve is. Továbbá, hogy a kellemes és a hasznos összetalálkozzon, a két villatulajdonos hivatalosan is felkérte a minisztert, hogy a nyaralótelep „Bethlen Füred" nevet viseljen. A miniszter természetesen megköszönte ezt a megtiszteltetést, mellyel irányában a hámori villatulajdonosok viseltettek, azonban mivel egyesek hiúságot vélnének abban, hogy bizonyos alkotásai az ő nevével neveztessenek el, így ezt el nem fogadhatta. Mindazonáltal felkérte a küldöttséget, hogy a nyaralótelep e név helyett Borsod vármegye főispánjának egyik leánya, Vay Lilla bárónő, gróf Pejacsevichné, „kedves szép rokona” nevét viselje. 

1927- Bethlen István után Lillafüred tényleg legyen "Bethlen-füred"!

Az Újság című folyóirat októberi cikke hírt ad egy olyan egyezményről, melyben a miniszterek  megállapodnak, hogy  a hámori nyaralótelepet rövidesen „Bethlen-füred“-re keresztelik majd át. Indokuk pedig csupán annyi, hogy az 1900-as évektől végsősoron mégiscsak Bethlen István miniszterelnök adta Lillafüred fejlődésének a legfőbb impulzust.

Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy a fürdő átkeresztelése semmiféle akadályokba nem ütközik, de csak akkor történhetik meg, amikor az összes építkezések befejeződtek.  Ezt a kora tavaszra várják és akkor országos ünnepség keretében Bethlen István gróf miniszterelnök személyesen nyitja meg az összes miniszterek jelenlétében a csodás új fürdőtelepet. Ugyanekkor veszi fel Lillafüred a Bethlen-füred nevet is.”

1929 - Újabb átkeresztelési kísérlet

E fenti év márciusában ismét felvetődik majd az átkeresztelés, miközben a híres Pávai Vajna Ferenc vezetése alatti hőforrás kutatással foglalatoskodnak a szakemberek. Ez idő tájt olvasva az orgánumokat, a közvélemény továbbra is cinikus hangon nyilvánult meg:

"Szóbakerült az is, hogy Lillafüredet átkeresztelik Bethlenfüredre. Nyilván úgy gondolkoznak az urak, hogy ha Lillafüredet cserben is hagyta megkívánt hőforrás. 'Bethlenfüredet csak nem hagyhatja cserben! Elvégre gróf Bethlen Magyarország miniszterelnöke!" - írja a Népszava 1929-ben.

Ami ma tény, hogy a jelenlegi Lillafüred a történelem egy percrére sem lett Bethlen-füred. S hogy rácáfoljunk a hibás híradás további részére, Bethlen miniszternek valóban volt neje, azonban személye sohasem volt összeköthető a csodás nyaralóteleppel. A Vay család szépségéről híres leánya, Erzsébet pedig, Bethlen kedves és szép rokona, természetesen élt a lehetőséggel, hiszen nevét adta e nyaralótelephez. S hogy az Erzsébetből mégis miként is lett Lilla, s hogy miért csak inkognitóban járt a palotában a névadó hölgy, a mai napig sem halálbiztos teóriák…

0ccbec13e0e70167c84b84d149eadda7.png

Gróf Pejecsevich Tivadarné, Vay Erzsébet Bárónő

 Lilla ( Lila ) nyomában…

 Ahhoz, hogy történetünket egészben lássuk, nézzük meg most a Vay családot és Erzsébet helyét e famíliában közelebbről! Vajai báró Vay Lajos, az ősi Vay család, mint Borsod vármegye többszörös főispánja, hajdanán feleségének gróf széki Teleki Erzsébetet választotta, mely házasságból csupán egyetlen fiúk született, akit felettébb gondos neveltetésben részesítettek. Vay Béla, egyébként neves numizmatikus  hírében állt. Az éremtudósnak Teleki Zsófiával kötött házasságából három lánya és egy fiúgyermeke született. Anna Haller és Baronesa María Vay de Vaja mellett, 1860. október 13-án a mai Alsózsolcán született meg az elnevezéstörténetünkben kulcsfontosságú szerepet játszó Erzsébet. E lány gyermekkoráról nem sok mindent tudunk.  Alsózsolcán és Budapesten tanult, kellemes és szerény személyiség volt, aki rajongott a zenéért, és kitűnően zongorázott.

Vay Erzsébet kislánykori képmása (1870)

Ahogyan csekély az információ Lilláról, úgy annál többet olvashatunk dédnagyapjáról, akinek - bizonyos megközelítésből - szerepe volt a hámori nyaralótelep névadásában. Vay Miklós nem csupán dandártábornok, de híres folyamszabályozó, és nagy utazó is volt, ugyanis II. József császár nyugat európai tanulmányútra küldte Őt. Így járt Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Angliában is. Egyébként a tűzérkapitányként harcoló Miklós egy, a gyermekkori himlő következtében meggyengült szemét Sabác ostrománál végleg elveszítette.

Nyugalomba vonulása után alsózsolcai birtokán belterjes gazdálkodást honosított meg. S amellett, hogy Neki köszönhetjük a híres szabolcsi burgonyát, bizony irodalomkedvelőnek is mondhatjuk, hiszen Csokonai nagy magyar költőnk, gyakorta időzött a Royal Society neves tagjának  birtokán, sőt a poéta egy verssel is meglepte vendéglátóját. S mivel a dandártábornok dédnagyapa jócskán kedvelte e költőt, - egyes források szerint - így történhetett az, hogy Csokonai örök múzsáját, Lillát "projiciálta" saját családjába, s innentől minden Erzsébet nevű utódot családon belül „Lilla”-nak becézett. Az első „Lilla”-nak nevezett Erzsébet Vay Lajos felesége, gróf széki Teleki Erzsébet volt, s innentől pedig valószínű, hogy később is tartotta a família ezt a gyakorlatot.

Talán így már érthető, hogyan lett Vay Erzsébetből Vay Lilla e teória szerint. Azonban ne köteleződünk el  ilyen gyorsan előző okfejtésünk mellett, hiszen létezik egy ettől sokkal egyszerűbb magyarázatunk is: Maria Pejacsevich, Lilla unokája emlékiratában ugyanis megemlékezik nagymamájáról, s azt is megmagyarázza, hogy a gyermekkori grófnét kedves, sötétkék szemei miatt kezdték a szülei "Lila"-nak becézni, akinek nem igazán tetszett e becenév. 

Maria elmeséli azt is, hogy miközben Lilla 1881-ben már szerelmes volt egy fiatalemberbe, kezét ez idő tájt kívánta megkérni Pejacsevich Tivadar gróf. Az alkalom kitűnőnek bizonyult, így Vay Elemér, a Borsodi Bükk Egylet elnöke, Lilla fivére, kérelemmel fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz, mint az Erdőkincstár felettes szervéhez, hogy az Alsó-Hámor környezetében lévő fürdőtelepet húgáról neveztessék el.

 „Horvátország koronázatlan királynője“

Sajnos Lilla és gróf Pejacsevich Tivadar házasságkötésüket megelőző udvarlási időszakról nincs forrásanyagunk. Ez idő tájt a Vay család Alsó-Zsolcán lakott és Pejacsevich Tivadar tiszteletére a Vay-kastélyban a felvidéki magyar főúri körök számos alkalommal rendeztek vadászatokat. Pejacsevich Tivadar gyakran látogatott el Vay Béla főispán családjához, s így ismerte meg Lillát. Bár házasságkötésük 1881-ben volt, ezzel kapcsolatos híradás csupán az 1900-as években jelenik meg az újságok hasábjain:

Gróf Pejacsevich Tivadar 1881 január 22-én Budapesten lépett házasságra Vay Erzsébet báró­ nővel, mely házasságból négy gyermek származott: két fiú, Markó és Elemér, kik jelenleg a budapesti egyetem jogi karának hallgatói, és két leány: a 18 éves Dóra és a 9 éves Gabriella grófnők.

E házasság is szülői kérésre köttetett, azonban mikor Lilla - férjét követve külföldre távozott - meglátta a horvát Našice (Nekcse) városát, könnyebben fogadta el a kissé kényszerű házasságkötést. Írásban ígéretet tett, hogy katolikus hitben neveli a gyermekeit. 1886-ban Teodor Pejacsevich grófot választották meg Verőce  megyei főispánjává és egészen hosszan, 16 éven át maradt ebben a titulusban. Ekkor Lilla, férje pozíciójának köszönhetően belépett a horvát társadalom legmagasabb köreibe, mely események viszonylag hamar publikálódnak. Egy korai cikk a következőképpen ír Pejacsevich gróf feleségéről:

Neje, Vay Erzsébet bárónő nemcsak lelkes pártfogója a zeneművészetnek, hanem mívelője is; főúri körökben általánosan ismeretes szép hangjáról, s énekművészetéről. Gyakran rendezett jótékony czélokra zeneestélyeket melyeken maga is nagy tetszéssel működött közre." - olvasható a Vasárnapi Újságban

 

Azonban „Lilla” nem csak buzgó mecénása volt minden zeneművészeti törekvésnek, de - ahogyan a fenti cikk is írja - kitűnő énekesnő hírében is állt, s Ő fedezte föl Geyer Stefit, a fiatal hegedűművésznőt. Rendszeresen támogatta a közéleti kezdeményezéseket Osijek (Eszék), Našice (Nekcse) és környékén. Minden alkalmat kihasznált arra, hogy a nagyközönségnek jótékonysági koncerteket szervezzen. Našice-ban az ′′ Aranyszarvas ′′ szállodában vagy a városi könyvtár szalonjában  koncertezett talán a leggyakrabban.


Pejacsevich Teodorné Vay Erzsébet (1903) 

1906-ban az Erzsébet rend Első osztályos keresztese lett, s ezen alkalomból Pallavicini Crescentia őrgrófnő néven említik. A zeneművészet és a jótékonysági bálok mellett a vadászat iránt is szenvedéllyel viseltetett, számos alkalommal vett részt zergevadászatokban is, miközben a Művelt Nők Otthona című jótékony egyesületnek elnökévé is megválasztották.

1905 után, mivel férje már nem akadályozta, meghallgatást kért a magyar királynál, és meggyőzte, hogy vegye meg a Művészeti Társaság alapításának 25. évfordulóján kiállított alkotások egy részét. A király 6000 koronát fizetett a festményekért és tárgyakért. Így vonzotta Lilla a magasabb társadalomi rend többi képviselőjét is, akik a király példáját követték, továbbá így csábították a kiállítások és az árverések a művészeti szakértőket, és támogatták a társadalom kevésbé ismert tagjait.

Lilla imádott olvasni, és természetesen a zene mellett a festészetben is tehetséges volt, azonban sajnos a képeit nem őrizték meg. A tájképek voltak a kedvenc motívumai, hiszen a festészet mint alkotó tevékenység később egyfajta terápiaként is szolgálta őt a ziláltabb időszakában.

 

Lilla és férje, gróf Pejacsevich Tivadar

A Grófot 1914-ben internálták Franciaországba, ahová felesége, Lilla is követte őt. Az Újság 1928. júniusi száma beszámol, Pejacsevich Tivadar gróf horvátországi birtokán viselt súlyos betegségéről is, hiszen a 73 éves öregurat gyakorta erős vesebaj gyötörte,  az orvosok pedig már a tragikus komplikációtól tartottak. A gróf, aki a magyar-horvát testvériségnek mindig őszinte, lelkes apostola volt, egy korábbi hírlapi interjúban tesz vallomást arról, mennyire boldog, hogy "miskolci leány" a felesége és hogy gyermekei magyarul beszélnek. A cikk megírásával azonos időpontban természetesen országszerte várták a megnyugtató értesüléseket a gróf állapotának javulásáról.

Virágosket Pejacsevich család parkjában

A házaspár később Bécsbe költözött, s a bán itt halt meg 1928-ban. Az özvegy grófné, Lilla pedig közel másfél évtizeddel élte túl a férjét, azonban életének végét jelentő éveket rossz időszak jellemezte.  Gyakran külföldi szanatóriumokban töltötte idejét, hiszen rövid időn belül három gyermekét veszítette el. Marko és Dóra ugyanabban az évben hunytak el. Sajnos menye halála is nagyon megviselte, Beniczky grófnő ugyanis gyakorta és nagy türelemmel kereste Lilla társaságát. A Vay család e kivételes leénya, végül is 1941 január 14-én, 81 évesen hagyta el e földi életet, síremlékét pedig Našice-ban látogathatjuk.

 

 d1c5b8659af5d345e82c55288bc8c813.png

"Pejacsevich Erzsébet"

Lilla tehetsége tovább él...

Cikkünkből kiderül, Lilla gyermekkorától zeneszerető volt, kiválóan zongorázott, festett, és énekelt, később pedig a művészetek melletti elkötelezettségét igyekezett átadni szeretett lányának is. Szerencsére Dórában is táptalajra lelt Lilla alkotói énje: a müncheni konzervatóriumban zeneszerzést tanult Walter Courvoisier-nél és hegedűt Henri Petri mellett, bár azt mondták, hogy leginkább autodidakta módon. Ma Horvátország egyik legfontosabb, XX. századi zeneszerzőjeként tartják számon, hiszen élete során számos műve jelentős sikereket ért el. 

Hungarian – Fantastic women composers & WHERE TO FIND THEM

Pejacsevich Dóra

Forrás:

Erdey Gyula, Hubay József és Dr. Vigyázó János (szerk.) Bükk. Budapest, 1932. 89. old.

A hámori villatelep In: Fővárosi Lapok, 1892. július; 29. évfolyam,190. szám <https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1892_07/?query=A%20h%C3%A1mori%20villatelep&pg=76&layout=s>

Gróf Pejacsevich Tivadar In:Vasárnapi Újság, 1903. julius 12.<https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1903/?pg=463&layout=s&query=vay%20>

Az új horvát  bán.  In: Budapesti Hírlap, 1903. július; 23. évfolyam, 180. szám <https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1903_07/?query=vay%20erzs%C3%A9bet&pg=55&layout=r>

A Felséges császári és királyi ház és udvartartása A cs. és kir. főherczegek és főherczegnők udvartartásai   In: Magyarország tiszti cím- és névtára - 36. évfolyam, 1917. <http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1917/?query=Vay%20Lilla&pg=93&layout=r >

 Vasárnapi Újság, 1903. július 12. <http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=67127>

Trencsénteplicihez hasonló gyógyvíz után kutatnak Lillafüreden In: Újság, 1927. október; 3. évfolyam, 227. szám <https://adt.arcanum.com/hu/view/Ujsag_1927_10/?query=bethlenf%C3%BCredre%20keresztelik&pg=124&layout=s>

Népszava, 1929. március; 57. évfolyam, 64. szám <https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1929_03/?query=palotasz%C3%A1ll%C3%B3&pg=258&layout=r>

 Díszmagyar öltözetek az ezredvégi ünnepélyeken In: Vasárnapi Újság,1896 <http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1896/?query=Vay%20Lilla&pg=450&layout=r>

Bodnár Tamás: Alsózsolca története In:<https://kozhaz.alsozsolca.hu/bodnartamas/konyv.pdf>

Özvegy Szalay Pálné In: <https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarorszagUj_1975_1/?query=Vay%20Lilla%20Lillaf%C3%BCred&pg=94&layout=s>

Vay Miklós In: <https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarEletrajziLexikon_2/?query=vay%20mikl%C3%B3s&pg=977&layout=s>

Százhetvenöt esztendeje halt meg Vay Miklós In: <https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_1999/?query=vay%20mikl%C3%B3s&pg=16&layout=s>

https://dizbi.hazu.hr/a/?pr=iiif.v.a&id=195789&tify={%22panX%22:0.448,%22panY%22:0.381,%22view%22:%22info%22,%22zoom%22:0.759}

 Holopcev Péter-Szőllősy István: A hámori nyaralótelep elnevezése In:  <https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1999/?query=vay%20erzs%C3%A9bet&pg=175&layout=r>

Vay  Béla  báró  meghalt In:  Budapesti Hírlap, 1910. augusztus; 30. évfolyam 196. szám. <https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1910_08/query=vay%20erzs%C3%A9bet&pg=411&layout=r>

Veress Ferenc (szerk.): A Pejacsevich család művészeti öröksége (2016)

 

Képjegyzék:

 Gróf Pejecsevich Tivadarné, Vay Erzsébet Bárónő In: https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1903/?pg=463&layout=s&query=vay%20

Vay Miklós arcképe és aláírása In: <https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_1999/?query=vay%20mikl%C3%B3s&pg=16&layout=s>

Pejacsevich Erzsébet  In: <https://www.geni.com/photo/view/6000000016570962800?album_type=photos_of_me&end=&photo_id=6000000069245081869&project_id=&start=&tagged_profiles=>

Lilla és férje, Gróf Pejacsevich Tivadar In: <https://www.geni.com/photo/view/6000000016570962800?album_type=photos_of_me&end=&photo_id=6000000069245081869&project_id=&start=&tagged_profiles=>

Pejacsevich Dóra In: <https://www.fronczak.se/dora-pejacevic/>

Virágoskert Pejacsevich gróf parkjában In: <https://dizbi.hazu.hr/a/?pr=iiif.v.a&id=195789&tify={%22panX%22:0.448,%22panY%22:0.381,%22view%22:%22info%22,%22zoom%22:0.759>

Vay Erzsébet kislánykori képmása In: Veress Ferenc (szerk.): A Pejacsevich család művészeti öröksége (2016)

Pejacsevich Teodorné Vas Erzsébet (1903) In: In: Veress Ferenc (szerk.): A Pejacsevich család művészeti öröksége (2016)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hamor.blog.hu/api/trackback/id/tr4416632922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása