A Palotaszálló elegáns falai között sokan csak a béke és a nyugalom otthonát látják, pedig ezek az ódon falak sötétebb titkokat is őriznek. Az 1930-as években egy olyan szerelmi történet játszódott le itt, amely elsőre hétköznapinak tűnhetett – mígnem tragédiába fordult. A kor szokásai szerint bontakozott ki a kapcsolat, mégis egyre vészjóslóbb fordulatokat vett. Egy szerelmes legény, aki nem tudott mit kezdeni az elutasítással, és egy csínos leány, aki végül már nem érezte magát biztonságban. A sorsuk valahol összefonódott a Palotaszállóval – ahogy haláluk története is örökre nyomot hagyott benne. Ez a cikk ennek a megrázó esetnek állít emléket.
(A kép csak illusztráció)
E szomorú történet két főhőse a 20 éves mángorló legény, Tirts József és a 27 éves Török Margit, aki mosónőként dolgozott a szállóban. Kettejük története is boldogsággal indult, majd egy eszeveszett kanyart véve végződött mégis véres tragédiával.
Történt ugyanis, hogy hajdanán a Palotaszálló, hogy nagy gondot fordítson a fehérneműk kezelésére, 8 leányból álló személyzetet alkalmazott, akik közül többen Diósgyőrből jártak fel kisvonaton az újmassai mosoda épületébe. Az ide való utazás alatt ismerkedett meg a fiú a leánnyal, aki csinosságának köszönhetően hamar levette lábáról a legényt, s a nagy korkülönbség ellenére is heves ostromlást váltott ki belőle. A kor szokásának megfelelően, komoly és eltökélt célja lett a fiatalembernek az oltár elé vezetni választottját.
Azonban ismerjük a mondást, még a tánchoz is két ember kell, így bármennyire is dúlt az udvarlás, a leány nem vette elég komolyan a legény nősülési szándékát, aki pedig fülig szerelmesen a féltékenység széles mezsgyéjére lépett. Hogy valóban volt-e oka a fiúnak a szerelemféltésre, avagy mindezt a beteljesülés hiánya indukálhatta, azt nem tudhatjuk. Mindazonáltal a fiú elég gyakorta „kérte számon” a leányt, ( egy csordásfiú udvarlása miatt is ) egészen addig - addig, mígnem a helyzet kellően eldurvult, s a leány a fiú erőszakossága miatt csak két társnője kíséretében tudott közlekedni.
Az ekkor már begyűrűzött történetünk csúnya percei következtek, amikor is a legény a kora reggeli órákban a közel 20 méter hosszú mosóház mosótermében hangjával kicsalogatta a leányt, aki munkáját félretéve kisietett hozzá. A leány meglepődve, s meglátva a fiú feldúlt arcát, a konyhába hátrált, gondolván nem lesz egyedül, így a fiú csak nem bánthatja. Azonban a vézna termetű mángorlólegény önuralmát elveszítve, gerjesztett féltékenységében ismét kérdőre vonta a leányt, hogy kivel találkozgat, faggatta, majd reményvesztett állapotában, a kezébe akadó széles pengéjű konyhakéssel szíven szúrta a leányt. Tette után felocsúdva bemenekült a közeli erdő sűrűjébe. A sikoltásra a szegény pára társnői hiába hívtak segítséget, a leány akkorra már elvérzett. A csendőrség előkerítette a szökevényt, aki maga sem emlékezett arra, hogyan menekült el kétségbeesetten az erdőkön át bolyongva, mire végleg elfogták.
Eképpen szól tehát e szomorú történet, melyet talán még a nagymamáink sem meséltek tovább. S bár az idő lassan elmos minden nyomot, és a régi mosóház sincs ma már sehol, az emlékek mégis ott élnek a történetekben. Ez a kegyetlen sztori emlékeztet bennünket arra, hogy a legszebb helyeken is megbújhat a legnagyobb fájdalom, s hogy a múltat megváltoztatni nem tudjuk – de tanulhatunk belőle, és emlékezhetünk. Mert néha éppen az elfeledett történetek mesélnek a legtöbbet rólunk..
A cikk az ARCANUM adatbázis segítségével készült.
Forrás:
Halálos féltékenységi dráma a lillafüredi Palota-szállónál In: Eger, 1934. június; 45. évfolyam, 90. szám
Képek:
Palotaszálló a park felöl
In: https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Palotasz%C3%A1ll%C3%B3
A Palotaszálló parkja, háttérben a Lillafüredi Állami Erdei Vasút lillafüredi állomása.
In: https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Palotasz%C3%A1ll%C3%B3