Manapság gyakorta halljuk azt a mondást, hogy minden sikeres férfi mögött van egy nő, aki támogatásával biztosítja a férfi előmenetelét. Nem újkeletű ez, hiszen visszatekintve a történelem folyamán valószínűleg minden hős férfi mögött állt egy nő, aki szerelmes és bátorító szavaival hitet és erőt juttatott kedvesének. S nem volt ez másként a hazafi férfiak idején sem, amikor a forradalom és szabadságharc zavaros időszakában asszonyok százezrei naphosszat imádkoztak hitvesük után, s omlottak ölelő karjaikba egy-egy véres összecsapást követően…

Persze nem feltétlenül szükséges piedesztálra emelni minden sikeres Férfi mögött álló hölgyeményt sem, azonban lássuk be, az esetek többségében nem elhanyagolható az a háttérmunka, mely pl. a diósgyőri kohászat fénykorát megalapozó gyáralapítónak is kijutott. Talán kevesen tudjuk, de Fazola Henrik, aki megszállottságával és szűnni nem akaró törekvő természetével, ha nem is érte meg az általa megálmodott sikert, mégis alapjaiban előkészítette a diósgyőri vasgyártást.

Linczin Anna Mária portréja (Wittmann Antal festménye 1770 előtt)

Anna

A vágyai által vezérelt gyáralapító magánéletéről pedig nem sokszor hangzik el, de hosszú esztendőkön át facéran élt, csupán egészen meglett férfi korában, 1767. május 3-án, majd 37 évesen kötelezte el először magát, vagyis vezette oltár elé a nála lényegesen idősebb szomszédnőjét, Linczin Anna Mária hímzőnőt. A köznyelv szerint nem is igazán ámor nyila találta szíven a „Vasembert”, mind inkább üzleti szempontok döntöttek e frigy létrejöttekor. Fazola Henrik ugyanis az egri lakatosműhelye mellett nem kevés időt szánt akkortájt a bükki hegyekben való vasérckutatásaira. A dátumok alapján, 1770-ben Mária Terézia kiadja a Diósgyőri Vasmű alapítólevelét, Fazola megkapja a faktor titulust, s ugyanezen évben kijelölik a gyárépület helyét is.  1771-ben a tervezési munkálatok mellett megindul a nagyolvasztó és a hámorok kivitelezése, majd 1772 tavaszán Henrik végre befűti az ómassai vasolvasztót. A gyáralapító komoly elfoglaltságának okán Anna marad majd Egerben, és megbízható társként gondját viseli férje részben leépített egri lakatosműhelyének és jószágainak. Tehát szerelem ide vagy oda, Linczin Anna Mária kezében Fazola Henrik biztonságban tudhatta ingóságait. Kettejük története azonban mégsem végződik happy enddel, hiszen Anna röviddel betegeskedése után meghal, 1772. június 18-án, pont a mérföldkőnek számító gyáralapítás éveiben.

Tecla

 Fazola ezen időszakban szívesen kereste azon tehetősebb befektetők ismeretségét, akik betársultak volna részvénytársaságba. Így ismerkedett meg Karl Ferenccel, az Esterházy Miklós ezredében katonai sebészként működő főorvossal, valamint Karl Ottóval, aki Bécsben, a Mária Terézia testőrségében főhadnagyként teljesített szolgálatot. Így hamar el is érkeztünk Karl Ferenc, Tecla nevű lányához, aki rögvest lebilincselte a gyáralapítót szépségével és fiatalságával. Természetesen e vonzalom kölcsönösségét mutatta, hogy a szemtelenül fiatal lányra meglepően jó hatással volt Fazola sokoldalú és markáns egyénisége, ami egészen addig fajult, míg nem a gyáralapító ismételten házasságra adta a fejét, és 1772. október 5-én, négy hónappal Anna halála után, feleségül vette Teclát. Nem posztunk, hogy összehasonlítsuk e két hölgyeményt, azonban történetünkhöz hozzá tartozik, hogy míg Anna kevésbé tudta férje szárnyalását érdemben segíteni, addig Tecla kedves és hűséges szövetséges társnak bizonyult, úgy az örömök, mint a nehéz feladatok terén. Egyébként felesége két szép gyermekkel örvendeztette meg férjét, pedig az akkor 18 éves arának nem lehetett könnyű dolga. A kényelemhez szokott életmódja ellenére, követnie kellett 42 éves férjét a zordnak tűnő bükki közegbe, ahol csupán verőhámorok és erdőtisztások voltak nagyrészt, illetve néhány kőből és fából készült munkásház.

Ismerve, hogy Fazola mennyi anyagi és szakmai nehézségen ment keresztül, Tecla végig méltó segítőtársa volt férjének a gyárépítés és az üzem beindításának kritikus és stresszes időszakában is. Történetünkben azonban ismét elérkeztünk egy újabb drámai ponthoz, amikor kettejük kapcsolata véget ér, és a 25 éves fiatalasszonynak búcsút szükséges vennie 49 éves férjétől. Fazola Henrik, aki az udvari kamarával vívott egyenlőtlen harcában elbukva, tizenegy napi betegeskedést követően tüdőgyulladásban távozik az élők sorából, Teclát nem kifejezetten módos özvegyként hagyta magára, hanem sajnos hatalmas anyagi nehézségek közepette. A fiatal feleség, megőrizte az özvegyi fátylat, két gyermekükkel, az 5 éves Frigyessel és a pár hetes Borbálával Hámorban maradt, s a kamara, atyai kegyelméből folyósított 200 forint évjáradékból nevelte fel gyermekeit. Fiúkkal Frigyessel elvégeztette a selmecbányai bányászati, kohászati akadémiát. Talán a sors csekély jutalma, hogy Tecla nagy boldogságára láthatta Frigyes szakmai karrierjét megvalósulni, akit azonban később utolért édesapja sorsa. Bár Fazola Frigyes lett a diósgyőri vasgyár igazgatója, s neki köszönhetően vált európai hírnevűvé a már említett miskolci acélgyár, úgy Bécs mégis megbuktatta Őt is. Később Rhónicra helyezték Frigyest, majd végül édesanyja hámori házában talált menedéket, ahol is Tecla, e kies és zord völgy lakóinak anyja, 1831-ben, 77 éves korában követte férjét. S bár a nagy Vasember hamvai jeltelen sírban nyugszanak, azonban Teclának a hámori temető alábbi felirattal ellátott sírhelye ad örök otthont:

„Itt nyugszik a völgy lakóinak anyja, Tecla Fazola. Sokat vetett és keveset aratott.”

Fazola Henrik portréja (Wittmann Antal festménye 1770 előtt)

Epilógus:

Fazola Henrik vállalkozása hosszú és kemény harc volt, onnantól kezdve, hogy megfogalmazódik benne a vasmű létrehozásának merész gondolata. A bányakutatások alatti egészségtelen életmód, a gyáralapítás és a folytonos harc Béccsel, felőrölte szervezetét és beteggé tette a "Vasember"-t, aki utolsó leheletével is küzdött azért, amit megálmodott. Bukása példaértékű és kiemelendő, hiszen nem véletlen nevezte Kriston Béla könyvében „Megszállot”-nak a főhőst. A faktor ugyan vállalkozásában kevés hangsúlyt helyezett a profitra, azonban - ahogyan Porkoláb László gyönyörűen megfogalmazza könyvében - alkotóképességét, munkabírását, s az ebből adódó vagyonát maradéktalanul a tudomány, a művészet és az ipari kultúra fejlesztése és haladása szolgálatába állította. Pályafutása alatt, két hitvese által segített törekvése nem lett eredménytelen, hiszen az addig iparilag fehér foltnak számító vidéket immáron bekapcsolta hazánk vasiparába, így lett az ország vasipartörténetének nagyon is kiemelkedő alakja.

Forrás:

Kriston Béla: Fazola Henrik In: https://adt.arcanum.com/hu/view/BanyaszatiEsKohaszatiLapok_1987_KohaszatiLapok/?query=Linczin+Anna+M%C3%A1ria&pg=422&layout=s

Sugár István: Fazola Henrik és Lénárd In:https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesiSzemleNaplo_1979/?pg=125&layout=s

Fegyverneki Zoltán: Fazola, a gyáralapító In:https://adt.arcanum.com/hu/view/DiosgyoriMunkas_1979_1/?pg=97&layout=s

Csiffáry Gergely Porkoláb László: Tanulmányok Diósgyőr történetéhez; Fazolák Würtzburgtól Diósgyőrig; Miskolc1999

Kriston Béla: A völgy lakóinak anyja In: https://adt.arcanum.com/hu/view/DiosgyoriMunkas_1979_1/?pg=97&layout=s

Képjegyzék:

Korabeli rajz fényképe Hámorról In:https://adt.arcanum.com/hu/view/DiosgyoriMunkas_1979_1/?pg=97&layout=s

Fazola Henrik portréja (Wittmann Antal festménye 1770 előtt) In:Csiffáry Gergely Porkoláb László: Tanulmányok Diósgyőr történetéhez; Fazolák Würtzburgtól Diósgyőrig; Miskolc1999

Linczin Anna Mária portréja (Wittmann Antal festménye 1770 előtt) In:Csiffáry Gergely Porkoláb László: Tanulmányok Diósgyőr történetéhez; Fazolák Würtzburgtól Diósgyőrig; Miskolc1999