A "Magyar Tempe" nyomában...

Hámor

Hámor

Királynék az „Ördögtoronyban”

A Diósgyőri vár toronyregéje

2024. november 14. - SuTóth

 

Diósgyőr, a királynék jegyruhája

Régen volt, nem mostanában

—Négyszáz évekhez közelget. —

A mikor Diósgyőr vára

Fényben, sok várakon túltett,

Állott a remek halastó ,

Művészileg rendezett kert,

Melly életet, hírnevet még

Dicső Mátyásunk alatt nyert. —

A nyár szakát több királynő

Benne tölté udvarával,

Legutolsó Mária volt

Kiről a rege igy szárnyal…”

Eképpen kezdődik e legendás történet, mely Habsburg Máriának, a diósgyőri saroktornyos lovagvár utolsó királynéjának kissé lidérces históriáját meséli el. A történelem folyamán nem csupán e királyné kapta meg jegyajándékul e várat, hiszen közel 100 esztendőn keresztül, egészen a mohácsi csatavesztésig, rajta kívűl kilenc koronás hölgy birtokolhatta eme rezidenciát.

Piast Erzsébet :: Gesta Populorum

Piast Erzsébet

Piast Erzsébet, másnéven, Lokietek Erzsébet volt az első tulajdonos királyné, akit ma férfiakat is megszégyenítő, igazi harcosként tart számon a történelem, hiszen a legenda szerint saját testével védte meg gyermekeit. Történt ugyanis, hogy 1330-ban Zách Felicián,  lánya megbecstelenítése miatt megpróbálta lemészárolni a királyi családot, mivel úgy vélte, abban, hogy a lengyel herceg elcsábította (megerőszakolta) a leányát, Erzsébetnek is része volt. A merénylet során a királynő saját testével védte meg a gyermekeit, s a sztori szerint e hadakozásban jobb kezének négy ujját el is veszítette. A merénylőt végül is Erzsébet étekfogója szúrta le, a gyermekeket pedig nevelőik saját életük feláldozásával oltalmazták meg. Na de lépjünk most tovább, Kotromanik Erzsébet királynéhoz, aki második hölgytulajdonosa volt e várnak, s aki bizony hosszú ideig, majd 17 évig váratta meg férjét, I. Nagy Lajost a gyermekáldással. Természetesen ezt a patt helyzetet, a közepkori jog okosan orvosolja, vagyis ha Erzsébet zárdába vonul, úgy érvénytelenítik a házasságot, s Lajos olyan új ara után nézhet, akivel jóval gyümölcsözőbb házasságot remél. Így a házaspár a dalmát tengerpartra utazik, majd ezt követően Erzsébet kolostorba vonul és imádkozik a gyermekáldásért. Az ima meghallgattatik, s csodák csodájára, mégis várandós lesz az addig meddő királyné.

       Cillei Borbála bevonulása a konstanzi zsinatra. A kép bal szélén látható koronás alak a lánya,

Luxemburgi Erzsébet

A királyi házaspár gyermekei között találjuk  pl. Mária királynét is, akit szintén birtokolja majd a lovagvárat. Mária halálát követően férje, Luxemburgi Zsigmond új feleségének, Cillei Borbálának adományozta az erődítményt, s innentől lett igazán a királynők jegyajándéka e vár.

Ellentétben a mai korral, az 1400-as években hazánkban, uralkodói körökben azért nem volt oly szerencsés dolog hűtlenségről, szeretőkről beszélni, hiszen - bár a magyar királyok, erkölcsi akadályaikat elengedve különösebb fenntartás nélkül bújtak ágyba választottaikkal- azért később mindig gondot jelentettek ezen liaisonok nem kívánt gyümölcsei. A közepeurópai, - úgy a magyar -  uralkodó familliáknál rendszerint, a  családi vagyont  az örökösök között osztották fel, így a "törvénytelen" gyermekek nem kevés bonyodalmat jelentettek az említett  jogi procedúránál. De térjünk vissza Borbálára, aki bizony - uralkodói család ide vagy oda -  kétes hírbe keveredett, ugyanis 1419-ben, mikor a nem éppen hűséges férje, Zsigmond a konstanzi zsinatról megérkezett, az a hír kelt szárnyra, hogy felesége Cillei Borbála az Ő távollétében, egy érsekkel és egy őrgróffal került túl közeli kapcsolatba. Ez a pletyka olyannyira felháborította az uralkodót, hogy feleségét és lányát is gyorsan eltávolította a városból. A száműzött magyar királynét jövedelmétől is megfosztották, s oly nélkülözéssel teli életet éltek leányával, hogy sokszor az alapvető higiéniának sem tudtak megfelelni. Ennek pedig tetvesség és betegség lett a vége. Sztorink mégis jól zárul, hiszen a rendek közbenjárására Zsigmond végül is Szakolcán összetalálkozott Borbálával és Erzsébettel, s lánya kérésére újra "szent lett a béke" közöttük. A  király s királyné, sérelmeiket félre téve, együtt éltek mindaddig, míg meg nem haltak.

 

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

                                         Podjebrád Katalin

S hogy a kiálynők között dúskáljunk tovább, folytassuk a sort Albert király hitvesével, Luxemburgi Erzsébettel, majd őt követve, Hunyadi Mátyás első feleségével, Podjebrád Katalinnal, akit a király hamar eljegyzett. Kunigunda 14 évesen fiút szült Mátyásnak, aki sajnos nagyon hamar édesanyjával együtt meghalt  gyermekágyi lázban. A megözvegyült király ezután egészen hosszú ideig nőtlen maradt, majd 12 évvel később, 1476-ban vette el Aragóniai Beatrixet, akit  élete végéig a hitveseként tisztelt. Beatrix idejében élte e vár fénykorát,  ezen időszakban rengeteg külföldi vendég is fordult meg az úri rezidencián.  Mátyás kedvese után, Candale-i Annát és Jagello Annát is számba véve, talán meg is érkeztünk utolsó királynénkhoz, aki II. Lajos Mária nevű felesége volt. S bár a 15.században nem volt sem divat, sem kiváltság szerelemből házasodni, mégis e nász szereplői a szerelemi házasság képviselőivé lettek. Napjainkig fennmaradt érdekesség Habsburg Márról, hogy időről időre megfestette férje portréját, mely festményeken már kész férfiként jelenik meg a 20 éves korában elhunyt Lajost. Legyünk őszinték, ott motoszkálhat azért bennünk a kérdés: Biztos, hogy a szerelem vezette az ara ecsetvonásait? Az örök, síron is túli szerelem volt ez, vagy inkább az a cél, mellyel Mária megerősíthette az uralkodói-helytartói legitimitását Németalföldön?

                                               Habsburg Mária

Erre hiteles válaszunk természetesen nincs, ahogyan arra sem, hogy a négy torony melyike kaphatta meg az utókortól az"ördögi" jelzőt a fenti néprege szerint. S hogy miért, mivel s kinek kellett elszámolnia utolsó várkirálynénknak, Máriának a diósgyőri toronyban, arra  Dobos Dani ad választ egy 1850-ben lejegyzett érdekes, mégis hátborzongató népregéjében. :-)

 

 Bús , komor volt az ég , homlokán mint redők

Barangoltak sorban a nehézkes felhők ,

Koronás tetején a zord bükk hegyláncnak

A fáradt fellegek — mind pihenni szálltak.

E barna éjszakán Diósgyőr várából

Kísértetiesen — bádgyadt mécs világot,

Egyik tornyában fönt bársonyos karszékben

Ül virasztva egy nő , — könyv van a kezében. —

Karcsú — könnyű termet, arca rózsa nélkül —

Nyakát hollófürtök hullámozák körül. —

Mióta férje Mohácsnál elveszett,

Remete módjára itten özvegykedett. —

Elhagyott és bús volt mint őszi éjszaka,

Látogatlan lévén pompás nyári laka :

De künn a természet a mint sötétedett

Hozzá a vidámság is akként érkezett. —

Mindig varázs fényben úszott a gyöngyszempár ,

úgy látszék, ő még illy későn vendéget vár.

Fölnyilik az ajtó : barna szikár lovag

Gondatlan járással az özvegyig halad ,

Hófehér jobb kezét szokott tiszteletből

Megcsókolja, s mellé egy karszékbe leül.

Illyenkor derül föl a busongó özvegy,

A halvány királynő arcát pir szállja meg,

úgy látszék fiatal vendége körébe

Nem sokat pillantott a múltak könyvébe.

Negyed óra múlva helyt változtatónak —

S nagy értékű pénzben addig kártyázónak ,

Mig a vártoronynak érc-hangu órája

Éjfélt kongott a vár minden szobájába.

 Ekkor a fiatal rövid búcsú után

Szellőként suhant ki a vár főkapuján.  

Az éj egymásután kártyázgatva telt el.

Egyik fél sem tölt be ön nyereményével,

jabb intéseknek vagyok kitéve.

Utolsó óráin egy pénteki napnak

Szerencse nem szolgált a vár asszonyának ,

Vesztett mindig egyre , — levert lengedélye ,

Nagyobb nagyobb fokra hágott szenvedélye ,

 A összesepri kincsét az asztalon ,

 

És most feltétezik az utolsó vagyon .

 Síri csendesség lett: a fiatal vendég Nyert.

Mire a arca beszült haragban ég. 

Vége a játéknak , — hahogy tetszik holnap

Folytathatjuk ismét, holnapra elvárlak !‘

„Nem, nem, szép királynőm ". — szólt az ifjú bátran —

Nem fogyhatál még ki, egy szép kincsed még van ,

Tedd föl azt, lehet hogy az által lesz nyertes .

Keresd a szerencsét, ő viszont fölkeres ! . . .“ ,

De mi lehet e kincs ,szólott halkan amaz : —

„Nem más királynőm , mint fenséges lelked az !“

Elborzadt az asszony , e nagy kívánatra

Nem volt elkészülve. Lelkemet kártyára

Nem adom , bár mit kérj , mindenem felteszem .

Fel várom , ékszerim , de saját lelkem nem !‘

„Hidd el magos úrnőm, nem lesz érdektelen

Szerencsét kisértni meglevő kincseden !“

,Legyen az is tied !‘ szólt ingerült hévvel

Nem gondolva semmit, semmit, ön lelkével.........

A kártya leosztva. — „Lelked is az enyém ,

Eljövök érte a harmadik nap éjjén ! ! !

Az éj eltűnt, — a nap legelső sugára

A nőt oltár előtt térdelve találta ,

Rajta szőrköntös van , kezében olvasó ,

Lelki nyugalomért rezgett ajkán a szó. —

Hatvan évű papja Ladár van mellette ,

Ki a bűnbánó nőt egyre vezeklette ,

Hallatja a vallás vigaszt adó szavát

Eljátszott lelkeért erős lelket öld,

Így telt el a két nap, eljött a nagy éjjel

A pokol nem ért fel ennek rémképével,

Künn a derült égen a holdvilág úszott —

A torony órája tizenkettőt kongott,

Koromsötét lett, és a vihar szárnyra kelt.

Mennydörgött — villámlott, — fölrázta a kebelt. —

Az említett pompás , nagy játszóterembe

Borzasztó robajjal hét mennybe csapott be.—

A s agy ezt hallván , rögtön térdre estek ,

Istentől hangosan segedelmet kértek.

Földig rendült meg a torony és elhasadt.

Eltűnt róla tető , a puszta fal maradt.

Újonnan épitni hiában próbálták

Több gazdag családok , több századokon át .

Az átkozott tornyon a mi nappal épült

Éjjelre — akármint — de rendesen eltűnt.

A népnél azóta példabeszéddé vált,

Hogy Lajos özvegye ördöggel cimboráit.

Azért ezen tornyát Diósgyőr várának

Nevezik maiglan : „Ördög-torony“ának.

(Dobos Dani)   

 

Képek forrása:

Diósgyőr, királynék jegyruhája 

In:https://studhist.blog.hu/2017/03/27/diosgyori_var_a_kiralynek_jegyruhaja

 Habsburg Mária

In:https://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9_(1505%E2%80%931558)

Cillei Borbála bevonulása a konstanzi zsinatra. A kép bal szélén látható koronás alak a lánya, Luxemburgi Erzsébet, 

In: https://ntf.hu/index.php/2016/10/22/a-csalfa-magyar-kiralyne/

Podjebrád Katalin

In: https://hu.wikipedia.org/wiki/Podjebr%C3%A1d_Katalin_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

 Habsburg Mária

In: https://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9_(1505%E2%80%931558)

 

 Irodalom forrás

https://femina.hu/kapcsolat/piast-erzsebet/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9_(1505%E2%80%931558)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Podjebr%C3%A1d_Katalin_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

https://ntf.hu/index.php/2016/10/22/a-csalfa-magyar-kiralyne/

https://femina.hu/kapcsolat/piast-erzsebet/

https://diosgyorivar.hu/kiralynek-sorsok-kotromanic-erzsebet

https://mult-kor.hu/vegignezte-edesanyja-kivegzeset-az-elso-magyar-kiralyno-i-maria-20210517

https://gesta-populorum8.webnode.hu/l/piast-erzsebet/

https://studhist.blog.hu/2017/03/27/diosgyori_var_a_kiralynek_jegyruhaja

https://24.hu/tudomany/2024/03/08/hunyadi-matyas-magyar-kiraly-felesege-podjebrad-katalin-halala/

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hamor.blog.hu/api/trackback/id/tr2818730672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása